Olyan emberrel még életemben nem találkoztam, aki ne szeretné a palacsintát, vagy annak valamelyik változatát. Azt mondanám, hogy az egyik kedvenc ételem, mindig is imádtam. Úgy emlékszem, talán ez volt az első étel, amit megtanultam már gyerekkoromban elkészíteni, mivel Anyukám nem mindig akart sütni, amikor én enni szerettem volna, szóval kénytelen voltam magamnak megsütni. Az első próbálkozások persze katasztrofálisak voltak, szétszakadt, lyukas, néha odakozmált palacsinták születtek, de én nem adtam fel. Aztán lassan belejöttem, mert hát az igaz szerelemért bármit megtesz az ember...

Miután vegán lettem, persze, hogy a palacsinta volt az első amit ki kellett, hogy kísérletezzem. Ez a változat inkább az amerikai palacsintára hasonlít, mert vastagabb, és nem terül el magától a serpenyőben.

Én gluténmentes lisztkeveréket használtam hozzá, amiben a sütőpor már eleve benne van. Vegyítve a csicseriborsóliszttel, és a szójajoghurttal, amitől kissé ropogós réteget kap, de belül habos, könnyű és levegős lesz a palacsinta. Az alma és a fahéj meg számomra elválaszthatatlanok, az édes ízük és illatuk az őszt képviselik.

A juharszirup meg már csak a hab a tortán...

A megadott mennyiségből 8 darab kisebb palacsinta lesz, a hozzávalók ízlés szerint variálhatóak.

Hozzávalók:

70g gluténmentes liszt keverék

30g csicseriborsóliszt

0.5tk sütőpor

80g szójajoghurt

0.5ek olaj

120ml növényi tej (mandulatej, szójatej, kókusztej, stb.)

1tk őrölt fahéj

2db alma

Só

Elkészítése:

Egy edénybe összekeverjük a liszteket, a sütőport, egy csipet sót, és a fahéjat, majd hozzáadjuk a szójajoghurtot, az olajat és a növényi tejet.  Csomómentesre keverjük.

Az almákat lereszeljük, majd hozzáadjuk a tésztához. Egy felmelegített, tapadásmentes serpenyőben megsütjük a palacsintákat. Ez a tészta nem terül el a serpenyőben magától, nekünk kell elsimítani, és vastagabbak palacsinták lesznek belőle.