Végre itt van december, amit már izgatottan vártam, nem csak mert közeleg a karácsony, hanem mert ilyenkor haza megyek, és együtt töltöm az ünnepeket a szeretteimmel. A karácsony számomra a családról, a barátokról, és persze a fantasztikus ételekről szól. Szenteste az egész családom együtt van, anyukám főz, a húgom meg én készítjük a  süteményeket. Amiből általában nem kis mennyiség születik...

Mostantól megpróbálok minél több vegán karácsonyi receptet hozni, amennyire az időm engedi.

A gyümölcskenyér minden karácsonykor szerepel nálunk, persze, ennél a receptnél is érvényes az "ahány ház, annyi szokás" mondás. A gyümölcsök ízlés szerint változtathatóak, és az alkohol használata is elhagyható. Én 4 napig áztattam rumban az apróra vágott, szárított gyümölcsöket, már az illatuk is részegítő volt.

Ez egy gyorsan és könnyen elkészíthető sütemény, bár a sütési idő meglehetősen hosszadalmas, de minden pillanata megéri a fáradtságot. Körülbelül 50 percig volt a sütőben, fél óra után le kellett takarnom alufóliával.

Önmagában a tészta nem túl édes, inkább a gyümölcsök és a marcipán a tetején teszik azzá, ezért sem használtam több cukrot az elkészítésekor. A kész gyümölcskenyér omlós, az enyhén karamellizálódott külső rétege ropogós, de a legkevésbé sem száraz.

Hozzávalók:

Száraz:

200g liszt

1tk sütőpor

1tk szódabikarbóna

Nedves:

80g cukor

5ek étolaj

1ek almaecet

1ek vanília

125ml növényi tej (mandula, szója, stb)

125ml langyos víz

Töltelék:

 80g dió

100g keserű csokoládé (vegán)

150g aszalt sárgabarack

150g aszalt szilva

80g mazsola

150g cukrozott narancs és citromhéj vegyesen

1dl rum

200g marcipán a tetejére

Elkészítése:

A gyümölcsöket apró darabokra vágjuk, egy zárható edénybe tesszük őket, hozzáadjuk a rumot és hűtőben állni hagyjuk, legalább 1 éjszakára. Nekem 4 napig álltak.

Egy edénybe szitáljuk a száraz hozzávalókat, majd hozzáadjuk a durvára tört diót és a csokoládé darabokat is.

Egy másik edényben összekeverjük a nedves alapanyagokat, majd hozzáöntjük a szárazakhoz, összeforgatjuk őket, és hozzákeverjük a gyümölcsöket is. Fontos, hogy gyorsan dolgozzunk, és ne keverjük túl sokáig. Mehet is a sütőpapírral bélelt formába, majd 180 fokra előmelegített sütőben készre sütjük.    

Miután kihűlt, vékonyan megkenjük lekvárral, vagy mogyoróvajjal a tetejét, majd a marcipánt kinyújtjuk, és azzal borítjuk be.

Vidám karácsonyi készülődést kívánok mindenkinek!

Még csak november van, de az időjárás most, egyszerűen szörnyű. Nem emlékszem, hogy lett volna ennyire hideg itt, mióta ebben az országban élek.  Próbálom elfogadni olyannak, amilyen, mert hát tenni ellene nem tudok, panaszkodásnak semmi értelme, a legkellemesebb megoldása a gondolataim elterelésének, ha sütök egy tepsi süteményt, és egy puha takaróval melegen tartom magam. A brownie-ra esett a választásom, a takaró már adott volt...

Ez a tömény, csokoládés gyönyörűség hamar megváltoztatta a hangulatomat. Már a sülés közben a sütőből kiszivárgó illata mosolyt csalt az arcomra, alig vártam, hogy megkóstolhassam. Amint megsült, elszántan szabadítottam ki a sütőből, téptem le róla a sütőpapírt, és vágtam le a sarkát. Meg sem vártam, hogy kihűljön, ami hiba volt, mert melegen nagyon morzsálódik. Persze azért nem ettem meg mindet, legalábbis nem egyszerre.

Ez az a fajta brownie, aminek a teteje enyhén ropogós, de a belseje puha, majdnem krémes. A meggy a tetején meg már csak a hab a tortán. Rendkívül egyszerű az elkészítése, és tökéletesen illik a tömény süteményhez.

Hozzávalók:

160g csokoládé

160g margarin vagy kókuszzsír (én fele-fele arányban kevertem)

120g barna cukor

1ek vanília

120g liszt

45g kakaópor (cukrozatlan)

125ml növényi tej (mandula, szója, zab stb.)

Meggypuding:

25g keményítő

1ek cukor

1tk vanília

2dl meggylé

Fél üveg meggybefőtt

Elkészítése:

A csokoládét vízgőz felett megolvasztjuk, közben egy edényben a zsiradékot a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a vaníliát és az olvasztott csokoládét is. Majd beleszitáljuk a lisztet és a kakaóport, és felöntjük a tejjel. Az egészet összeforgatjuk, fontos hogy ne keverjük túl sokáig, majd sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük. Én egy 25x25 cm-es tepsit használtam.

180 fokon 20 percig sütjük.

A meggypudinghoz egy edénybe tesszük a keményítőt, a cukrot, a vaníliát és a meggylevet, csomómentesre keverjük, majd addig főzzük, amíg besűrűsödik. A tűzről levéve hozzákeverjük a meggyet is.    

A brownie melegen morzsálódik, várjuk meg amíg kihűl.

Ezt a receptet csak azoknak a vakmerő "gasztro-kalandoroknak" ajánlom, akik szeretik a szokatlan ízeket és nem félnek az újdonságoktól. Ez az étel indiai ihletésű, ahol a csípős, fűszeres, de édes alma chutney, az illatos, ropogós bundájú karfiollal és a szemet gyönyörködtető sárga rizzsel szerepel egy tányéron.

A chutney-t leginkább egy fűszeres lekvárnak mondanám, nem csak almából, hanem szinte bármilyen gyümölcsből elkészíthető. Angliában a készen kaphatóak közül a legnépszerűbbek a mangó, a szilva és a sárgabarack chutney, de én jobban szeretem magam elkészíteni, és nem főzöm szét pépesre, hagyom, hogy még látható és rágható darabokban maradjanak a gyümölcsök. A chaat masala egy elég erős ízű fűszer, aki először próbálja ki, annak ajánlom, hogy csak kis mennyiséggel kezdje. 

A karfiolt nem szükséges előfőzni, én sosem teszem, nem szeretem a vízízű, szétfőtt zöldségeket. A bundába forgatott nyers karfiolt, közepes hőmérsékletű bő olajban, fedő alatt sütjük, amíg egyenletesen aranybarna lesz minden oldala. Bármilyen más fűszert is használhatunk, ízlés szerint, nem csak tandori masala-t, bár ajánlom kipróbálását. Más zöldségek is süthetünk ebben a bundában, például padlizsánt,  brokkolit,  gombát, de még akár almát is.

Hozzávalók:

Rizshez:

150g barna rizs

1tk olíva olaj

0.5tk kurkuma

4dl víz

Só

Karfiolhoz:

340g (1 kisebb fej) karfiol

60g gluténmentes lisztkeverék vagy sima búza liszt

40g csicseriborsó liszt

0.5tk sütőpor

0.5tk tandori masala

0.5ek olaj

2ek szója joghurt

130-140ml víz

Olaj a sütéshez

Chutney:

2-3db alma

50g mazsola vagy aszalt vörös áfonya

0.5ek olíva vagy kókusz olaj

0.5-1ek chaat masala

1dl víz

Elkészítése:

A rizst egy kevés olajon megpirítjuk, majd felöntjük a vízzel, hozzáadjuk a kurkumát és egy csipet sót. Közepes hőmérsékleten főzzük, amíg majdnem az összes víz elfő róla, majd letakarjuk, és félretesszük. Minimum 20 percet hagyjuk állni, vagy amíg minden mással elkészülünk.

Közben elkészítjük a bundát a karfiolhoz, egy edénybe tesszük a liszteket, a fűszert, a sütőport, az olajat egy csipet sót, a joghurtot, és a vizet, csomómentesre keverjük, majd 10-15 percig állni hagyjuk. Ha nagyon besűrűsödne, vízzel lehet még hígítani.

Az almákat felkockázzuk, egy edényben pirítani kezdjük, egy kevés olíva vagy kókusz olajon.   Amikor kezd puhulni, hozzáadjuk a mazsolát vagy a vörös áfonyát, (teljesen elhagyható) és a chaat masalat is, majd felöntjük 1dl vízzel, és addig pároljuk, amíg a víz elfő róla, és az alma is megpuhul.

A karfiolhoz egy serpenyőben az olajat közepes hőmérsékletűre melegítjük, az előre elkészített bundába egyenként beleforgatjuk a rózsáira szedett karfiolokat és rögtön az olajba tesszük őket. Fedő alatt aranybarnára sütjük minden oldalát.

Már nagyon régóta kiszerettem volna próbálni ezt a desszertet, még nem ettem, és nem készítettem ilyet ez idáig. Amikor néhány héttel ezelőtt az egyik itteni áruházláncban amerikai napok voltak, és megláttam a polcon sorakozó konzerves sütőtökpüréket, akkor tudtam, hogy eljött az idő. Interneten kerestem recepteket, videókat, nem volt összehasonlítási alapom, így nem is tudom, hogy milyen az eredeti, de egyáltalán nem okozott csalódást.

Gyorsan, egyszerűen elkészíthető, nem igényel semmi nehezen beszerezhető alapanyagot, vagy akármilyen konyhai trükköt.  Az illata sülés közben a karácsonyt idézi, az íze olyan mint a krémes mézeskalács. Nem nagyon édes, enyhén fűszeres, a tészta könnyű és omlós. 

Itt használtam el az almás pite készítésekor lefagyasztott tészta maradékát. Előzőnap kivettem a fagyasztóból, és a hűtőben hagytam kiolvadni. Tökéletesen elegendő volt a 23 cm-es kivehető aljú piteformához. 

A krémhez nem szükséges a konzerves sütőtökpüré, magunk is könnyedén elkészíthetjük, de nekem ez így egyszerűbb volt. A tököt feldaraboljuk, megsütjük és pürésítjük. Helyettesíthető édesburgonyával is.

Mindenképpen hagyjuk kihűlni mielőtt szeletelnénk, még jobb, ha előzőnap készítjük le. A megmaradt kókusztejszínnel díszíthetjük. A tészta hozzávalói az almás pite receptnél megtalálhatóak.

Hozzávalók:

430g sütőtökpüré

130g kókusztejszín (konzerves)

2ek keményítő

2ek barna cukor

2ek juharszirup

1tk vanília

1tk fahéj

1/2tk őrölt gyömbér

1/4tk őrölt szegfűszeg

Elkészítése:

Az összes hozzávalót, ha van, turmixgépbe tesszük, használhatunk botmixert is, ha nincs, akkor először a kókusztejszínt keverjük el csomómentesen a keményítővel, majd mehet hozzá az összes többi alapanyag.

Az alaphoz ugyan azt a tésztát használtam, mint az almás pitéhez. Vékonyan kizsírozott kivehető aljú piteformába rakjuk a kinyújtott tésztát, az enyém 23 cm-es, villával megszurkáljuk, majd ráöntjük az alaposan összekevert tölteléket.

Előmelegített sütőben 180 fokon 45-50 percig sütjük. Nekem 20 perc után le kellett takarnom alufóliával, különben megégett volna a széle.

A hummusz egy közel-keleti (arab) származású étel, ami valójában csicseriborsó krém tahinival (szezámmag krém) és egyéb fűszerekkel. Használhatjuk szendvicskrémnek, mártogatósnak de önmagában is nagyon finom. Én egy nagy tál salátával és sütőben sült édesburgonyával szeretem a legjobban. A hummusz telt és enyhén savanykás ízét az édesburgonya tökéletesen ellensúlyozza, a friss saláta kiegészíti és az egészet életre kelti. Nem csak ízében tökéletes az összhang, de így ez egy teljes értékű táplálék.

Ha van olyan étel, ami  boldoggá tudja tenni az embert, akkor számomra ez az...

A hummusz egy rendkívül tápláló étel, magas a fehérje, a vas és a magnézium tartalma, a tahini pedig nélkülözhetetlen zsírsavakban gazdag. Az édesburgonya páratlan ízvilága és remekül variálható elkészítési módjai mellett, béta karotin és rost tartalma is jelentős.

Választhatunk hozzá bármilyen friss salátát, ízlés szerint, bár számomra a koktélparadicsom és a fekete olajbogyó elválaszthatatlanok a hummusztól. Friss, meleg és ropogós pitával, indiai chapatival vagy bármilyen más kenyérfélével tálalva, gyors és felejthetetlen vacsorát készíthetünk szeretteinknek.

Hozzávalók:

1 konzerv csicseriborsó

1 gerezd fokhagyma

2-3ek tahini (szezámmag krém)

1tk római kömény

1tk őrölt koriander mag

1/4tk chili

2-3ek citromlé

Só

Saláta:

1 csomag vegyes saláta levél

Fél kaliforniai paprika

8-10db koktélparadicsom

8-10db fekete olajbogyó

1 szál újhagyma

Édesburgonya:

2db édesburgonya

0.5tk rozmaring

0.5tk olíva olaj

Só

Elkészítés:

A meghámozott és kockákra vagy hasábokra vágott édesburgonyát egy tepsibe tesszük, sózzuk, megszórjuk a rozmaringgal, meglocsoljuk fél evőkanál olíva olajjal, az egészet összekeverjük, és 200 fokon megsütjük.

Közben elkészítjük a hummuszt, minden hozzávalót egy késes aprítógépbe helyezünk, és addig aprítjuk, amíg krémes állagúvá válik. Ha konzerves csicseriborsót használunk, ne öntsük ki a levét, mert azzal lehet hígítani a hummuszt, ha túl sűrű lenne, de vízet is használhatunk helyette.

A salátához a megmosott leveleket egy edénybe helyezzük, hozzáadjuk a kockáira vágott paprikát, a paradicsomot, az olajbogyót és a karikákra vágott újhagymát is, majd az egészet összekeverjük.

Bármilyen salátaöntetet lehet hozzá használni, én ezt itt nem tartottam szükségesnek.

Egy újabb almás recept, amit nem azért készít el az ember, mert annyira egészséges, hanem mert isteni finom. Főleg azokon az őszi hétvégéken, amikor a nap még süt, de már enyhén csípős az idő odakint, nincs is jobb, mint egy szelet ( vagy jó néhány) illatos, langyos almás pite. Amikor sülés közben az egész házat belepi a vaníliás, fahéjas alma illat, és az ember alig várja, hogy hozzájusson az első, ehető hőmérsékletűre hűlt szelethez. 

Majd nem bírjuk abbahagyni az evést... vagy ez csak nálam probléma? :)

Nagyon szeretek sütni, már gyerekkorom óta, csak hát egyedül élek jelenleg, aminek a legnagyobb hátránya, hogy ha sütök, akkor nem tudom beosztani, hanem meg is eszem. Ezért csak ritkán, vagy csak fél adagokat sütök. De amikor van időm és kedvem neki állni valami finomság elkészítésének, főleg amikor haza megyek és a családomnak süthetek, az mindig jóleső érzéssel tölt el.

Ez a recept vegán, de nem gluténmentes. Én feldolgozatlan barna cukrot használtam, de ez is ízlés szerint variálható. A mazsola is elhagyható, vagy aszalt vörös áfonyával tökéletesen helyettesíthető. A receptben megadott mennyiség elegendő egy normál tepsi méretéhez ( 30x40cm) de én csak nagyjából a 3/4 részét használtam, ami megfelelt egy 22x22cm-es tepsi méretének, a maradékot lefagyasztottam egy másik recepthez. Ha a tészta teljes mennyiséget használjuk, akkor az almák számát is ehhez arányosan kell növelnünk.

Hozzávalók:

Töltelék:

8db alma

2ek barna cukor

1ek fahéj

Fél citrom reszelt héja és leve

Tészta:

300g liszt

 ½ tk sütőpor

¼ tk szódabikarbóna

80g cukor

150g margarin

3ek szója joghurt

Citromhéj

80g darált dió

1tk vanília

60g mazsola

Csipet só

Elkészítés:

Lereszeljük az almát és hozzáadjuk a cukrot, attól függően, hogy mennyire édes az alma. Amúgy is csak azért kell, hogy levet eresszen. Félretesszük egy kis időre.

A tésztához a margarint elmorzsoljuk a liszttel, hozzá adjuk a csipet sót, a sütőport és a szódabikarbónát, majd a cukrot is. Én itt is feldolgozatlan barna cukrot használtam. Hozzáadjuk a szójajoghurtot és egy citrom lereszelt héját, összegyúrjuk, egy jól nyújtható tésztagombócot kell kapnunk. Hűtőben pihentessük, amíg elkészítjük a tölteléket.

Az alma levét kinyomkodjuk, majd hozzákeverjük a fahéjat, a citromhéját és a levét, a darált diót és a megmosott mazsolát is.

A tészta ¾ részét használtam a pitéhez, a maradékot lefagyasztottam egy másik recepthez. A pitének való tésztát elfelezzük, az egyik felét kinyújtjuk, sütőpapírral bélelt a tepsibe helyezzük, villával megszurkáljuk, majd eloszlatjuk rajta a tölteléket. Majd a tészta másik felét is kinyújtjuk, ráhelyezzük a töltelékre, villával megbökdössük, és 180 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt megsütjük. Amikor már szép világos arany barna, kivesszük a sütőből, és ha langyosra hűlt, megszórhatjuk fahéjas porcukorral. 

Mindenkinek csodálatos őszi napokat kívánok!

Olyan emberrel még életemben nem találkoztam, aki ne szeretné a palacsintát, vagy annak valamelyik változatát. Azt mondanám, hogy az egyik kedvenc ételem, mindig is imádtam. Úgy emlékszem, talán ez volt az első étel, amit megtanultam már gyerekkoromban elkészíteni, mivel Anyukám nem mindig akart sütni, amikor én enni szerettem volna, szóval kénytelen voltam magamnak megsütni. Az első próbálkozások persze katasztrofálisak voltak, szétszakadt, lyukas, néha odakozmált palacsinták születtek, de én nem adtam fel. Aztán lassan belejöttem, mert hát az igaz szerelemért bármit megtesz az ember...

Miután vegán lettem, persze, hogy a palacsinta volt az első amit ki kellett, hogy kísérletezzem. Ez a változat inkább az amerikai palacsintára hasonlít, mert vastagabb, és nem terül el magától a serpenyőben.

Én gluténmentes lisztkeveréket használtam hozzá, amiben a sütőpor már eleve benne van. Vegyítve a csicseriborsóliszttel, és a szójajoghurttal, amitől kissé ropogós réteget kap, de belül habos, könnyű és levegős lesz a palacsinta. Az alma és a fahéj meg számomra elválaszthatatlanok, az édes ízük és illatuk az őszt képviselik.

A juharszirup meg már csak a hab a tortán...

A megadott mennyiségből 8 darab kisebb palacsinta lesz, a hozzávalók ízlés szerint variálhatóak.

Hozzávalók:

70g gluténmentes liszt keverék

30g csicseriborsóliszt

0.5tk sütőpor

80g szójajoghurt

0.5ek olaj

120ml növényi tej (mandulatej, szójatej, kókusztej, stb.)

1tk őrölt fahéj

2db alma

Só

Elkészítése:

Egy edénybe összekeverjük a liszteket, a sütőport, egy csipet sót, és a fahéjat, majd hozzáadjuk a szójajoghurtot, az olajat és a növényi tejet.  Csomómentesre keverjük.

Az almákat lereszeljük, majd hozzáadjuk a tésztához. Egy felmelegített, tapadásmentes serpenyőben megsütjük a palacsintákat. Ez a tészta nem terül el a serpenyőben magától, nekünk kell elsimítani, és vastagabbak palacsinták lesznek belőle.

Idejét sem tudom már, hogy mikor csináltam utoljára zöldborsó levest, vagy bármilyen más levest, így hát úgy gondolom, hogy itt volt az ideje. Ahogy egyre jobban hűl le az idő, annál inkább vágyik az ember egy tál forró levesre, legalábbis én így vagyok ezzel. Habár ez a leves nem annyira őszi, de az év bármelyik szakában megállja a helyét.

Én paszternákot használtam, mert sokkal édesebb, és egyáltalán nem fás. A recept természetesen ízlés szerint változtatható, variálható. A megadott mennyiségekből két főre bőven elegendő leves lesz.

Hozzávalók:

¼ vöröshagyma

220g sárgarépa

150g paszternák vagy fehérrépa

200g zöldborsó

0.5ek olívaolaj

1ek majoránna

1ek füstölt pirospaprika

1 kisebb csokor friss petrezselyemzöld

Só, bors

Elkészítés:

A vöröshagymát felaprítjuk, és egy fél evőkanál olajon pirítani kezdjük, majd hozzáadjuk a karikákra vágott sárgarépát és megsózzuk. Amikor a répa egy kevés levet eresztett, és a hagyma is megpirult, hozzákeverjük a felkarikázott paszternákot vagy a fehérrépát. Hozzákeverjük a fűszereket is, és felöntjük 7dl vízzel, és fedő alatt puhára főzzük a zöldségeket.

Amikor a zöldségek megpuhultak, hozzáadjuk a leveshez a zöldborsót is, és konzerveset használtam, de bármilyen más kiszerelésű is tökéletesen megfelel. Amint a leves újra felforrt, hozzáadjuk a felaprított friss petrezselyemzöldet, de már nem főzzük tovább.

Ez az ötlet az után jött, hogy feltettem magamnak a kérdést, hogy mi van a hűtőmben, amit fel kéne használni. Miután kinyitottam a hűtőajtót, egy fél fej brokkoli volt az első amin megragadt a tekintetem. Majd megláttam a kelbimbókat és a kis darab füstölt vegán sajtot is, ekkor már kezdett körvonalazódni, de nem akartam glutén tartalmú tésztát használni, a kukoricadara meg eleve a rendelkezésemre állt. És megszületett a polenta pizza...

Sajtot egyébként nem használtam volna, -vegán vagy sem-, de ha már volt, rontani nem rontott rajta, az biztos. A zöldségek természetesen felcserélhetőek ízlés szerint, ahogy a fűszerek is. Mostanában próbálom az olajat is kerülni, csak akkor használok, ha tényleg nincs más megoldás. Egyszerűen csak egy kevés vizet öntök az edénybe.

Hozzá kell, hogy tegyem, nekem talán még jobban is ízlett így, mint pizzatésztával, egyrészt mert gluténmentes, az állaga könnyű és omlós, de még sem pépes. Tökéletes harmónia.

Hozzávalók a polentához:

140g kukoricadara

2dl magtej (mandula, szója stb…)

2dl víz

2 gerezd fokhagyma

2-3 babérlevél (mérettől függően)

Só, bors

Feltét:

¼ vöröshagyma

100g kelbimbó

70g brokkoli

100g cannellini bab (fehérbab)

100g sűrített paradicsom

1ek majoránna

1tk oregánó

1tk bazsalikom

1tk fokhagyma granulátum, vagy 2 kisebb gerezd friss fokhagyma

0.5tk kakukkfű

Friss petrezselyem zöld

Só, bors

Vegán sajt

Elkészítés:

Egy magas falú edénybe öntjük a tejet és a vizet, hozzákeverjük a kukoricadarát, és habverővel csomómentesre keverjük. Majd hozzáadjuk az babérleveleket, az átnyomott vagy apróra vágott fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, majd közepes hőfokon, folyamatos kevergetés mellett sűrűre főzzük.

Amikor besűrűsödött a polentánk, eltávolítjuk belőle a babérleveleket, és egy vékonyan kiolajozott tűzálló edénybe öntjük. Én egy 22x16cm-es sütőtálat használtam. Közben előmelegítjük a sütőt.

A feltéthez, egy másik edénybe helyezzük a kockára vágott vöröshagymát, és főzni kezdjük, én nem használtam olajat, helyette egy kevés vizet öntöttem alá, és megsóztam. Amikor a hagyma puhulni kezd, hozzákeverjük a megtisztított és félbe vágott kelbimbókat, nagyjából 5 percig pároljuk, majd hozzáadjuk a rózsáira szedett brokkolit, az összes fűszert, majd fedő alatt félkészre pároljuk. Amikor már majdnem megpuhultak a zöldségek, hozzáadjuk a fehérbabot, (én konzerveset használtam, ha az nincs, akkor elő kell főzni) és a sűrített paradicsomot, majd felengedjük nagyjából 1dl vízzel. Most már fedő nélkül, közepes hőmérsékleten addig főzzük, amíg megpuhulnak a zöldségek és besűrűsödik a szósz. Amikor elkészült, hozzákeverjük a felaprított friss petrezselymet és az egészet ráöntjük a polentánkra. Reszelhetünk rá vegán sajtot, de ez a lépés elhagyható. Előmelegített sütőben 180 fokon 10-15 percig sütjük.

Valami könnyű és friss salátára vágytam, valami újra, amitől jól lakom, de nem terheli le a gyomromat az előző napi indiai készétel dömping után. Amikor az egyik szupermarketban megláttam, hogy kapható vegán füstölt sajt, akkor jött az ötlet, és hirtelen összeállt a recept a fejemben.

El kell, hogy mondjam, nagyon furcsa volt megkóstolni a füstölt vegán sajtot, mivel 3 éve vagyok vegán és azóta nem ettem ilyesmit, és ténylegesen füstölt sajt íze volt. Viszont nagyon jól kiegészítik egymást az édes körtével, amit a tahini enyhén kesernyés íze ellensúlyoz. A ropogós dió darabok meg már csak a ráadás...

A hozzávalók természetesen ízlés szerint változtathatóak.

Hozzávalók:

1 csomag vegyes saláta levél keverék

2db érett körte

20g dió

50g vegán sajt vagy tofu

Öntethez:

1ek tahini (szezámmag paszta)

Fél citrom leve

1dl víz

Elkészítés:

Egy kis edénybe vagy csészébe tesszük a tahinit, hozzá öntjük a citrom kifacsart levét, és felengedjük vízzel, majd összekeverjük és félretesszük. Ha túl sűrű lenne, lehet még vizet tenni hozzá.

Egy másik edénybe helyezzük a salátaleveleket, közepes kockára vágjuk a körtét és a sajtot vagy tofut is, majd hozzáadjuk őket a salátalevelekhez, a dió darabokkal együtt. Hozzákeverjük a kívánt mennyiségű öntetet, majd az egészet jól összeforgatjuk és tálalhatjuk is.